Egyre gyakrabban találkozom olyan betegségekkel, melyek ugyan állatoknál fordulnak elő, de minket, embereket is megbetegíthetnek. Ezeket a betegségeket, amelyek az emberre átvihetők, összefoglaló néven zoonozisoknak nevezzük. Ezek a betegségek nemcsak azért jelentősek, mert állatainkkal közvetlen kapcsolatban vagyunk (érintkezünk velük), hanem azért is, mert az állati fehérje a legtöbb ember étrendjében szerepel (kivéve vegetáriánusok). Meg kell említenem, hogy az állatokról emberre terjedő betegségekről több száz oldalas kiadványok és könyvek jelennek meg, itt a hely hiánya miatt röviden és csak felsorolásszerűen írok le néhányat. Szeretném hangsúlyozni, hogy ezekről a betegségekről, melyek most felsorolásra kerülnek, nem azért írtam, hogy az emberek állattartási kedvét elvegyem, hanem azért, hogy az emberek figyelmét felhívjam arra, hogy léteznek ilyen betegségek, és gondolni kell rájuk. A legtöbb betegséget meg lehet előzni, ha odafigyelünk állatainkra és megfogadjuk az állatorvos tanácsait és az alap higiénés szabályokat is betartjuk. A kisgyermekek és terhes anyák általában nagyobb mértékben vannak kitéve a fertőződésnek (pl. a kisgyermek az állattal való foglalkozás után, nem mos kezet stb.).
A betegségek okozóit a következő csoportokba sorolhatjuk: baktériumok, vírusok, gombák, paraziták, prionok.
Vírusok okozta betegségek
Kullancs okozta agyvelő és agyhártyagyulladás (Flavivírus)
Veszettség (Rhabdovírus)
Lymphocytás choriomeningitits
Baktériumok okozta betegségek
Macskakarmolási betegség
Ez a macskától eredő, gyakran hely bőrelváltozások és a testtájéki nyirokcsomók duzzanatával járó, elhúzódó fertőző betegség. Macskakarmolás, ritkán macskaharapás következményeként jön létre. A kórokozó egy baktérium (Afipia felis). Ez a kórokozó a macska karmaira mosakodás közben kerül, és ez jut be az ember bőrébe a karmolás alkalmával. Az első elváltozások a karmolás helyén, egy-két héten belül alakulnak ki (göb, pustula). Ez néhány hét alatt gyógyul, de ekkor a testtájéki nyirokcsomók is megduzzadnak, ekkor már általános tünetek is jelentkeznek (ezek: láz, fejfájás, fáradékonyság, stb…). A macska karmolásakor feltétlen orvoshoz kell menni. Megelőzése: a macskákkal való ésszerű és barátságos bánásmód, megfelelő személyi higiénia (kézmosás a macskákkal való foglalkozás után). Ha karmolás történt, a seb azonnali kiöblítése és fertőtlenítése elengedhetetlen.
Gombák okozta betegségek
El kell különítenünk a systémás mycosisokat és a dermatomycosisokat (belső szervi és felületi illetve bőr alatti mycosisok).
Dermatomycosisok
Rendkívül gyakori az állatokról az emberekre átterjedés, a leggyakoribb zoonozisok egyike. Nap, mint nap találkozhatunk a klinikai praxis során a dermatophytosissal. A bőr felületes, és mélyebb rétegei, valamint a szaruképleteknek (haj, szőr, köröm) dermatophyton gombák okozta megbetegedéseit nevezzük dermatophytosisnak. Az embergyógyászatban használatos elnevezések általában a megbetegedés helyét és jellegét jelzik és utalnak a kórokozó gombafajra is. Állatorvoslásban megszokott a tarlósömör, illetve ritkábban a kosz vagy favus elnevezés. Rendszertani felosztás szerinte három nemzetséget különböztetünk meg: Epidermophyton, Microsporum, Trichophyton. Ezek a gombák az úgynevezett ragadós betegségek közé tartoznak, ami at jelenti, hogy a kórokozó gazdaspektrumától függően emberről emberre, állatról állatra, állatról emberre és esetenként emberről állatra is könnyen átterjedhetnek. A fertőzés terjedésének szokásos módja a közvetlen érintkezés. Ezen kívül, nagy jelentősséget kell tulajdonítani, a betegek által érintett tárgyak fertőzést közvetítő szerepének is. Ezek a gombák a környezetből, a talajból, a porból gyakran kimutathatók és a bőrfelületre jutásuk önmagában rendszerint nem elegendő a fertőzés megeredéséhez. Állatok és emberek esetében is valamilyen hajlamosító tényező szükséges ahhoz, hogy a gomba el tudjon szaporodni. Ilyen lehet pl. elhanyagolt környezeti higiénia, magas páratartalom, hiányos tápanyag ellátottság, vitaminhiány. Az említetteken kívül esetenként a genetikailag meghatározott hajlam vagy éppen rezisztencia is befolyásolja a betegség megjelenését. Az emberre igen gyakran, beteg vagy a gombákat tünetmentesen hordozó állatokról terjed át a fertőzés. Így pl. egy tünetmentes cicával játszó gyermek fertőződhet dermatophytonokkal, és a cicán esetleg csak annyi látható, hogy a szőre kissé hullik. A betegség lappangási ideje öt-tíz nap. Általában megfigyelhető az is, hogy a fiatal állatok gyakrabban betegednek meg, mint idősebb társaik. Az állatokon észrevehető tünetek a következők: szőrhullás, szőrszálak letöredezése, kipirult bőr, savókilépés az érintett területen. A kórokozó ezen a gyulladásos területen nem képes fennmaradni, ezért a gombafonalak sugárirányban a periféria felé terjednek. Ebből adódik, hogy kör vagy gyűrű alakú elváltozások keletkeznek. Ezeken a helyeken, a hám kissé megvastagodik, a bőr korpázik, a szőr megritkul vagy a szőrszálak közel a tövükhöz letöredeznek (innen ered a tarlósömör elnevezés). A fertőzöttséget akár tünetmentes, akár tünetekkel rendelkező állatról van szó, csakis mikrobiológiai vizsgálattal lehet eldönteni, az állat bőrkaparékának elemzésével. Az embereken jelentkező gombás foltokat a bőrgyógyászati szakrendeléseken kezelik (többször volt rá példa, hogy az orvosi rendelőből küldték a gazdit állatával hozzánk vizsgálatra, mert a gazdinál gombás betegséget állapítottak meg.)
Paraziták okozta betegségek
Véglények okozta betegségek (Toxoplazmózis, Sarcocystosis, Trypanosomatosis, Leishmaniosis, Babesiosis).
Férgek okozta betegségek (fonálférgek, galandférgek, orsóférgek, buzognyfejű férgek).
Ízeltlábúak okozta betegségek (bolhásság, rühösség, kullancsosság, tetvesség).
Virionok, prionok (juh kergekór, BSE – marhakergekór).