Főleg kora tavasszal találkozhatunk kedvenceink szőrhullásával, amely roppant idegesítő és felettébb kínos lehet a gazdik számára. Ugató, nyávogó vagy csipogó barátaink látványosan adják tudtunkra, hogy új ruhába öltöznek Ilyenkor, a tulajdonosok többféle módon reagálnak, de a végeredmény általában a még gyakoribb porszívózás és esetleg az állatorvos felkeresése. Érdekes módon ilyenkor rögtön valamilyen betegségre gondolnak, pedig szerencsére a leggyakoribb ok a tavaszi, illetve őszi vedlés, ami a dús téli szőrzet ritkább nyári bundára, illetve a nyári ruha melegebb télire cserélése. Ez minden szőrős vagy tollas állatnál természetes jelenség. A baj az, ha az ember nem tudja, milyen mennyiségű szőrzet elhullása az, ami még „normálisnak” mondható. A lakásban tartott kutyák többsége egész évben hullajtja szőrét, mivel télen-nyáron meleg közegben élnek, de náluk is megfigyelhetjük a tavaszi és őszi erősebb szőrváltást, vedlést. Kölyköknél ez feltűnőbb, mivel általában ilyenkor válnak meg az első úgynevezett kölyökbundától is. Szerencsésebbek azok, akik valamilyen nyírandó vagy trimmelendő kutyafajtát választottak, hiszen náluk ez rendszeres kozmetikázással szinte észrevehetetlen. Pl.: uszkár, akinek a kihulló sőre a kutyakefében marad, ha rendszeresen, hetente kétszer átkeféljük, kifésüljük. Ugyanez az ápolás vonatkozik a hosszúszőrű fajtákra, illetve a félhosszú szőrűekre is (pl. német juhász). A rövidszőrűeknél hasznos, ha egy nedves ronggyal vagy szivaccsal áttöröljük, akár naponta is. Ez rövidszőrű cicáknál is alkalmazható, a hosszúszőrűeknél nélkülözhetetlen a rendszeres kefélés, fésülés.
Milyen tünetek jelzik a szőrzet, illetve a bőr betegségeire utaló elváltozásokat?
Fénytelen, vagy túl zsíros, töredezett szőrzet, korpás, száraz bőr, állandó vakaródzás, szőrhiányos foltok illetve folyamatos, nagy mennyiségben hulló szőr, esetleg bőrpír, kiütés stb. Ezen tünetek kialakulásának okát több csoportba lehet sorolni, jelen esetben a hely hiánya miatt csak néhányat említek meg.
Kóros szőrhullás előfordulhat fejlődési vagy genetikai rendellenesség miatt. A tüneti kopaszságot számos tényező idézhet elő. Ilyen pl. az energiahiány, a fehérjehiány, a vitamin-, és ásványi anyaghiány, ami a hibás táplálás miatt lép fel. Ezért, állataink étrendjében megfelelő arányban, és mennyiségben kell, hogy szerepeljenek: A-vitamin, B2-vitamin, nikotinsav, H-vitamin (biotin), jód, cink és telítetlen zsírsavak. Sajnos súlyosabb, illetve hosszan tartó betegség melléktünete is lehet szőrhullás (például idült bél-, és vesegyulladás). Meg kell említenem a szimmetrikusan jelentkező szőrhiányos területeket, ahol szinte magától hullik ki a szőr, nem feltétlen jár vakaródzással. Ilyenkor elsősorban hormonzavaros állapotra kell gondolni (pl.:pajzsmirigy, petefészek, here stb.). Más kategóriába tartozik a körülírt szőrhiányos, esetleg korpázó terület. Ez esetleg bőrpírrel, erős viszketéssel, vakaródzással jár, és inkább valamilyen parazitás fertőzöttséget jelez (atka, bolha, gomba stb.). Itt feltétlenül fontos megemlíteni, hogy a kórokat megállapítani csak állatorvos tudja, aki bőrkaparék-vizsgálat segítségével célirányos gyógykezelést ír elő. Bolhafertőzöttségnél is egyre többet találkozunk allergiás bőrreakcióval.