A macskák leukózisa (FeLv) egy retrovírus által okozott fertőző, daganatokat létrehozó betegség. Ez a betegség (leukémia) az egyik legveszélyesebb és legalattomosabb vírusos macskabetegség, mely egyik állatról a másikra terjed (állatról emberre nem!). Miután a vírus a macska szervezetébe bejutott, az első tünetek jelentkezéséig hónapok, sőt évek (!) is eltelhetnek. A fertőzött, vírushordozó macska nyálával, orrváladékával, vizeletével üríti a vírust, de közvetlen érintkezés útján is megfertőzheti társait (pl. játszadozás, egymás tisztítgatása során). Természetesen a fertőződésben szerepet játszanak a közös etető-és itatóedények, macskaalom stb. is. A vírusokat hordozó és ürítő nőstények a méhlepényen keresztül fertőzik utódaikat is, így a kölykök már fertőzötten jönnek a világra.
1. Kedvező esetben a vírussal való találkozáskor kedvencünk erős immunrendszere védekezik a kórokozó ellen és elpusztítja azt.
2. Gyakran a macskánk szervezete erre nem képes. A vírus a szervezetbe jutva elszaporodik, de magát az állatot nem betegíti meg, a vírust, a cica viszont hosszú időn át, üríti (tünetmentes fertőzés). Ez úgy lehetséges, hogy egy egyensúlyi állapot alakul ki a macska immunrendszere és a vírus között. Ez az állapot azonban felborulhat akár a vírus, akár a védekező rendszer javára. Ha a vírus győz, kedvencünk megbetegszik leukózisban, ha a védekező-rendszer győz, állatunk nem lesz beteg. A vírus győzelmét elősegítik a szervezet, védekező-rendszerét gyengítő tényezők (bélférgesség, stresszorok, egyéb betegségek).
3. Kedvezőtlen esetben a szervezet ellenálló képessége már a fertőződés időpontjában is annyira gyenge, hogy a vírus akadálytalanul elszaporodhat. Ez főleg idős, nagyon fiatal vagy betegségtől legyengült állatoknál fordul elő. Ezek a macskák röviddel a fertőződést követően megbetegednek és rövid idő alatt el is pusztulhatnak.
A macskaleukózis tünetei igen sokfélék lehetnek. A megbetegedett állatokat azért viszik el állatorvoshoz, mert nem hajlandóak semmiféle táplálékot magukhoz venni, lesoványodnak. Gyakori tünet a mérsékelten magas láz és attól függően, hogy melyik szervben mutatkozik a megbetegedés, légzési nehézségek, hasmenés, idegrendszeri zavarok is jelentkezhetnek. Amikor ezeket a tüneteket látjuk, a klinikai betegvizsgálat során, sajnos az már a jéghegy csúcsa – a betegséget már meggyógyítani nem lehet.
Az állatorvosi gyakorlatban rendkívül fontos, hogy a macskaleukózist, illetve a leukémia vírussal fertőzöttséget minél előbb ki tudjuk mutatni. Erre speciális laboratóriumi vizsgálatok (ELISA) és gyorstesztek adnak lehetőséget.
Mi a klinikai gyakorlatban gyorsteszteket alkalmazzuk. Ehhez néhány csepp vér szükséges, majd öt perc elteltével az eredmény a tesztről leolvasható. A vizsgálatot 8-10 hetes időközzel kétszer kell elvégezni. Pl. az első pozitív teszt eredménye, még nem feltétlenül jelenti azt, hogy a leukémia vírus tartósan megtelepszik macskánk szervezetében, hiszen ha elegendő vírussemlegesítő ellenanyagot képes termelni, úgy akár az összes szervezetébe bejutott vírust elpusztíthatja. Ezért csak a második vizsgálattal mutatható ki, hogy a macska vírushordozó vagy vírusürítő. Ugyanez vonatkozik az első teszt elbírálására, ha negatív, vagy kétes.
Néhány évvel ezelőtt kifejlesztették a betegség elleni oltóanyagot (védőoltást). Ma már a gyakorlatban az oltások sora között kiemelt helyen szerepel a leukózis elleni védőoltás! Az állatorvosnak fel kell hívnia a figyelmet arra, hogy az általános „kombinált” oltás nem tartalmazza a leukémia elleni komponenst!
A leukémiás oltást kétszer kell beadatni kéthetes időközzel, majd évente megismételni!
Az immunrendszert gyengítő tulajdonsága következtében a macskaleukózis vírus szabad utat nyit más fertőző betegségeknek is (macskanátha, FIP, macska immunhiányos betegsége.) Több betegség egyidejű jelentkezése esetén nagyon összetett kórkép alakulhat ki, mely állatunk életét veszélyezteti. Bármely idült, krónikus betegségnél mindig fennáll a macskaleukózis gyanúja!