Az epilepszia a központi idegrendszer visszatérő, görcsrohamokban jelentkező működés zavara. Más betegségek is járhatnak rohamokkal, ezért az epilepszia teljes biztonsággal csak ezek kizárásával állapítható meg. Ilyenkor az agyi bioelektromos folyamatok zavara esetén keletkező, idegi szintű elektromos „kisülések” okozzák a tüneteket, melyek kialakulásuk helye szerint nagyon eltérőek. A gyógykezelés módját a görcsrohamok, illetve a görcsrohamok közti szünetek hosszának függvényében határozza meg.
A görcsöket kiválthatja, pl. stressz, félelem, fény, zaj, időjárás-változás, hangulatváltozás, de akár alvás közben is létrejöhetnek. A közelgő rohamot a viselkedés megváltozása, merev tekintet , nyüszítés, félelem, elbújás is jelezheti.
A nagy roham az egész testre kiterjed. Az állat lábaival futó mozgásokat végez, görcsösen összezáródott szájából nyál szivárog , nincs tudatánál , fájdalmat nem érez. Ez az állapot percekig tart, bár a gazdinak óráknak tűnik.
A kis roham esetén meghatározott izomcsoportok rángása figyelhető meg. A fejen rángómozgások, nyálzás, pupillatágulat, ferde fejtartás ; a végtagon remegés, majd a láb emelgetése vehető észre. Ez néhány másodpercig tart, amit a gazdi lehet, hogy nem is lát. Fennáll azonban a veszély, hogy a külön-külön jelentkező görcsök a test egészére kiterjedő rohamba csapnak át. A hirtelen jelentkező rohamnál meg kell óvnunk állatunkat attól, hogy valamibe beüsse magát. Erre a célra takaró vagy párna tökéletesen megfelel. Ha lehet sötét, csendes helyre kell tenni. Felügyelet nélkül ne hagyjuk!
Ne fogjuk meg a végtagokat, a roham kialakulását nem tudjuk megakadályozni! A légzés feltételét biztosítanunk kell, meg kell akadályoznunk a nyelv hátracsúszását.
A betegség tünetei gyógyszeres kezeléssel enyhíthetők, a két roham között eltelt idő meghosszabbítható szigorú állatorvosi ellenőrzés mellett. Görcsmentesség csak élethosszig tartó gyógyszeres kezeléssel valósítható meg, állandó állatorvosi felügyelettel.
A tudomány mai állása szerint maga a betegség nem gyógyítható.